Ha két alakzat bármely két megfelelő szakaszának aránya állandó, akkor a
két alakzatot
hasonlónak
nevezzük. A k arányossági tényező megmutatja, hogy valamely képszakasz a neki megfelelő eredeti szakasz hányszorosa. Hasonlóság jele: ~ - Ha k > 1, akkor nagyításról van szó. - Ha k = 1, akkor a két alakzat egybevágó. - Ha k < 1, akkor kicsinyítésről beszélünk. A hasonlóság szögtartó. |
Ábra: | |
Középpontos hasonlóság: |
Definíció: | Olyan geometriai transzformáció, amelyben egy adott O pont és egy adott k (k ≠ 0) valós szám esetén minden P pontnak az a P’ pont felel meg, amelyre |
Külső hasonlósági pont: | Ha k > 0, akkor az OP és az OP’ távolságokat ugyanabban az irányban mérjük fel, ezért az O pont nem esik a P pont és a P’ pont közé. |
Belső hasonlósági pont: | Ha k < 0, akkor az OP és az OP’ távolságokat ellenkező irányban mérjük fel, ezért az O pont a P pont és a P’ pont közé esik. |
Fix pont: | Középpont (O) |
Egyértelműen adott: | Középponttal és az arányossági tényezővel. |
Körüljárási irányt: | megtartja. |
A hasonlóság: |
- szögtartó - aránytartó |
Egyéb: | -
Egyenes és képe ||
. - Metszéspont képe a képalakzat metszéspontja. |
k > 0; egyező állású kép; az O külső hasonlósági pont. |
k < 0; fordított állású kép; az O belső hasonlósági pont. |
---|---|