|
Ha két alakzat bármely két megfelelő szakaszának aránya állandó, akkor a
két alakzatot
hasonlónak
nevezzük. A k arányossági tényező megmutatja, hogy valamely képszakasz a neki megfelelő eredeti szakasz hányszorosa. Hasonlóság jele: ~ - Ha k > 1, akkor nagyításról van szó. - Ha k = 1, akkor a két alakzat egybevágó. - Ha k < 1, akkor kicsinyítésről beszélünk. A hasonlóság szögtartó. |
Ábra: |
![]() |
|
Középpontos hasonlóság: |
| Definíció: |
Olyan geometriai transzformáció, amelyben egy adott
O pont és egy adott
k (k
≠ 0) valós szám esetén minden
P pontnak az
a P’ pont felel meg, amelyre
|
| Külső hasonlósági pont: |
Ha
k > 0,
akkor az OP és az
OP’ távolságokat ugyanabban az irányban mérjük fel,
ezért az O
pont nem esik a P
pont és a P’
pont közé. |
| Belső hasonlósági pont: |
Ha
k < 0,
akkor az OP és az
OP’ távolságokat ellenkező irányban mérjük fel,
ezért az O
pont a P pont
és a P’ pont
közé esik. |
| Fix pont: | Középpont (O) |
| Egyértelműen adott: | Középponttal és az arányossági tényezővel. |
| Körüljárási irányt: | megtartja. |
| A hasonlóság: |
- szögtartó - aránytartó |
| Egyéb: | -
Egyenes és képe ||
. - Metszéspont képe a képalakzat metszéspontja. |
|
k > 0; egyező állású kép; az O külső hasonlósági pont. |
k < 0; fordított állású kép; az O belső hasonlósági pont. |
|---|---|
|
|
|
|
|
|